Tófalu őslakói

Kiegészítés Tófalu történelméhez

Itttofalu_legi.jpg .




Kiegészítések Tófalu történelméhez

 

Előszó

Tófalu történetéről több dolgozat, tanulmány is készült. A Millennium évében készült Tarnai Mária biológia-földrajz szakos tanár dolgozata. 2007-ben a Pásztor Bt. szerkesztésében  európai uniós pályázati támogatással készült egy video-bemutató (DVD), „Tarna-völgyi barangolás” címmel, a Tarna-menti településekről, benne a községünkről is, amely - érintőlegesen - tárgyalja a falu történelmét. A www.tofalu.hu internetes honlapon szintén olvasható eléggé részletes leírás, amelyet a Vikipedia, és más internetes lap is átvett. A legfrissebb internetes honlap”A Tisza-Tarna-Rima mente öröksége” szintén foglalkozik a falu történelmével. Ezek egyikében sem szerepel az a néhány – lassan feledésbe merülő - részlet, amelyről a következő lapokon olvashatunk.

 

  • A Tarna-völgyi barangolás című videóban hangzik el az a megállapítás, hogy a faluban „régészeti ásatásból származó lelet nem került elő.” Ez szó szerint igaz, mert régészek ásatást valóban nem végeztek, de ettől még régészeti leletek kerültek a felszínre . . .  . . .
  • ... Talán várkutatók figyelmét is elkerülte annakidején az a domb-vonulat, amely itt található a falunkban, és a történelmi Csali (vagy Cseli, ill. Csala)–vár védműve lehetett . . .
  • . . . és lehet, hogy mégis téves a falu írott nevéből levont következtetés, miszerint „valaha a lakosság egy részét tótok alkották” (idézet a DVD-ről) . . .

 

Őskori leletek

 

Tófalu északnyugati részén, a jelenlegi futballpálya mellett 1958-63 körül két sóderbányából termeltek anyagot a helyi tsz-tanya építéséhez. A kézi erővel történt bányászás alkalmat adott néhány régészeti szempontból érdekes megfigyelésre. A gödör kb. 3,5-4 méter mélységű lehetett, amikor a talajvíz szintje határt szabott a további mélyítésnek. A gödör leomló oldalfalán jól megfigyelhető volt a talajrétegződés. A felső 50-60 cm-es termőréteg fekete színű, az alatta levő fél méter színe sötétszürke. Az alatt vékony barna színű homok, majd következett a sóder. A sötétszürke rétegben helyenként két méter átmérőjű félkör (félgömb) alakú – környezetétől eltérő talajszín - a valamikori földbe süllyesztett veremházak maradványait rejtette. Az egymástól kb. 60 m távolságra levő két bányagödörben 3-4 ilyen veremház is előkerült, amely őskori település létezésére enged következtetni. Ezekből jelentős mennyiségű (mintegy 30-40 db 15-25 cm hosszúságú) szarvasagancs-maradvány, és sok cserépedény-maradvány kerül a felszínre.  A leleteket akkor megtekintette Bátonyi Mihály, az aldebrői iskola igazgatója. Valószínűleg az ő bejelentése nyomán gyűjtötték össze az egri régészek ezeket a leleteket, amelyeket csak később vizsgáltak meg. Akkor ezek jelentősége elhalványult az Aldebrőn feltárt Mocsáros homokbányai temetőhöz képest, amelynek 33 sírjából értékes leletanyag került felszínre. (Ezek ma az egri Vármúzeumban láthatók.)

 

 

A fentiekről az EGRI VÁR HÍRADÓJÁ-nak 1962. évi decemberi számában az alábbi rövid hír olvasható:

 tofalu_regeszet2.jpg

                              tofalu_regeszet.jpg

 A múzeum közlése:

 

Szabó János Győző gyűjtéséből néhány kerámiatöredék került a múzeumba, melyek a 62.39.1-11. leltári szám alatt vannak nyilván tartva. A régész jelentésében csupán néhány sorban említi az adatot. (Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattár 185/a). A leletanyagot Bori Árpád gyűjtötte, melynek egy része akkor a tófalui iskolába került.

A leletanyag a leltárkönyv szerint 11 darab töredék, amely jelenleg a Múzeum Őskori gyűjteményében található.

Az ezt követően felszínre került töredékekből néhány fényképe itt látható:

 pict0018.jpg 

3. ábra Füles cserépedény darab

 

 

pict0024.jpg

4. ábra  Peremes cserépedény darab

 

 pict0022.jpg

6. ábra Díszített cserépedény darab

 

Ezek a leletek is  valószínűleg az őskori időkből származnak.

 Ugyancsak cáfolja a video állítását a következő levéltári anyag:   

 elefant1.jpg

 

 elefant2.jpg

                                     elefant3.jpg

 E szerint 3 darab őskori csont-töredék is előkerült, amelyek a Magyar Állami Földtani Intézet által a 137-es sorszámmal lett lajstromba véve.

 

Tógát – az elfelejtett dűlőnév

 

 

A Tógát kifejezést az 1950-60-as évekig dűlőnévként használták annak a keskeny határ-résznek a neveként, amely a „Csapás”-tól (valamikori legelő) északra, a Tarna és a vasút között terült el. A Tógát dűlőnév köznyelvi használata a belterületté nyilvánítás és beépítés következtében értelemszerűen megszűnt. Maga a Tógát tulajdonképpen egy kelet-nyugati irányú 200-300 méter hosszú domb-vonulat, amely a környezetéből legfeljebb 2-4 méterre emelkedik ki. A Tarna-völgyet völgyzáró gátként ívelte át egykoron. Egyik vége a templom DNY-i részén, másik vége a szőlőhegy és a vasút között elterülő Felsőréten látható. Két ponton megszakad a folyamatossága, derékszögben keresztezi a Tarna medre és a vasút vonala. A 1960-as évek mederszabályozási munkálatainál a Tarna-áttörést kiszélesítették, így eltűnt a nyugati partjáról az a szakadékszerű függőleges fal-rész, amely a Tarna vízszintjétől 5-6 méter magas is lehetett. A vasúti pálya építésekor szintén átmetszették, ez azonban jóval kisebb az előbbitől.

togat_004.jpg

Az 1773-as I. katonai felmérő térképen egy úthoz hasonló, kettős vonallal rajzolták, azonban attól eltérően – ezt nem sötétítették be a térképészek. Idősebb emberek még hallomásból tudják, hogy amikor vízimalmok működtek a környéken, a Tarna nyugati mederágában egy zsilippel szabályozták a vízszintet, így terelték a vizet a keleti ágba, a malomárokba.  A domb anyagában is különbözik környezetétől, egyes része sárga homok, másutt fekete kötött talajú. A rá épült ház alapjának ásásakor a felszíntől kb. 2 méteres mélységben a sárga színű talajban fekete foltok, (rögök) voltak megfigyelhetők. Ez az üledékes rétegződésnél nem szokott előfordulni. Így alátámasztja azt a feltevést, hogy a domb mesterséges, emberi beavatkozás által keletkezett. De vajon kik, és minek építettek egy ekkora dombot?

 pict4417.jpg

8. ábra A Tógát nagy részét most fenyves borítja

A válaszért nem kell messzire mennünk. Tófalu története — hasonlóan a környékbeli falvakhoz — szervesen kapcsolódik Debrőhöz, a debrői uradalomhoz.

  

 togat_terkep.jpg

 

A fenti katonai térképen Al-Debrő és Tóthfalu között van egy négyzet alakú objektum, ami mellett az „Alte Schanz (régi sánc) és a „Cseli-Vár” szöveg olvasható. A környék történelmét feldolgozó írások (internetes honlapok) egy eltűnt földvárról, a Csali-, vagy Csala várról írnak, ami a Tarna-völgyében állott, egy Csal nevű faluban, melyet egyházi források Csalaváralja néven említenek.

A következő oldalon a várkutatás eredményének közleményéből olvashatunk Debrő várával kapcsolatos részletet.

 evkonyv2000.jpg

                      

                    

 

 

Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000.

 

Nováki Gyula - Baráz Csaba

 

ŐSKORI ÉS KÖZÉPKORI ERŐDÍTETT TELEPEK, VÁRAK HEVES MEGYE MÁTRÁN KÍVÜLI TERÜLETÉN

Bevezetés

Heves megyének várakban leggazdagabb területén, a Mátra-hegységben az elmúlt két évtizedben a várkutatás egyelőre befejeződött, az eredmények több közleményben láttak napvilágot.1 Az alábbiakban a megye Mátrán kívüli területén végzett várkutatások eredményeit tesszük közzé.

A korábbi Heves megyei várkutatásokról a Mátrával kapcsolatban már közlésre került egy rövid összefoglalás, ez nagyrészt a megye többi részére is vonatkozik. Most csak Bartalos Gyula (1839-1923) nevét emeljük ki, aki a megye Mátrán kívüli területén is sok várat, vagy várat sejtető helyet kutatott fel..3

Ahogyan később Pásztor József, úgy mi is az ő kutatásaiból kiindulva kezdtük el munkánkat.

Az itt ismertetett lelőhelyek többségét a szakirodalom többé-kevésbé, gyakran csak futólagos említés formájában, de már ismerte. A róluk alkotott ismeretek eddig hiányosak voltak, éppen ezért gyakran téves megállapítások is olvashatók. Megismerésük terén első lépésként a legfontosabb a felmérésük, térképi ábrázolásuk volt, hogy végre megismerjük a méreteiket, erődítésüket és jellegüket és így az őskoriakat és középkoriakat szétválasszuk, és ha lehetséges, azon belül még tovább közelítsük meg a korukat.4

Közleményünk elsődleges célja, hogy az eddig alig, vagy egyáltalán nem ismert várak térképi ábrázolását és az eddigi régészeti-történeti kutatásokat összefoglalva közzé tegyük. Sok helyen a korábbi kutatás által várnak tartott, vagy sejtett lelőhelyen is végeztünk terepbejárásokat. Ezzel áttekintést kívánunk adni e terület őskori és középkori erődített telepeiről, várairól, mintegy alapot nyújtva a további, már a részleteket megismerni kívánó kutatásokhoz.5

 

Középkori és újkori várak

 

Aldebrő-debrői vár

 evkonyv2000c.jpg

 

A debrői vár történetével többször is foglalkozott az irodalom. Csánki Dezső a birtokra vonatkozó középkori okleveleket sorolja fel,25 Gerecze Péter csak említi a várat.26 Soós Elemér Csánki alapján ismétli meg a vár XV. századi adatait, majd a XVIII. századból a birtok további alakulását ismerteti.27 A vár birtokait 1411-től a megye monográfiája is tárgyalja.28 Pásztor József is ismerteti a történeti adatokat, de tévesen a Tarnaszent-mária-Várheggyel azonosítja.29 Heves megye műemlékeiben a vár történeti adatai mellett érdekesek számunkra az egykori Csal falura vonatkozó adatok is.30

Debrő várát és birtokait 1411-től említik, a Debrei II. Mákján leszármazottjainak birtokaként a XV. században többször szerepel az oklevelekben, amikor a Rozgonyiaké. A XVI. században a Perényieké. Eger 1552. évi ostroma alkalmával Debrő falu és a vár elpusztult, utóbbi többé nem épült fel.

A vár helyének meghatározásában az irodalom nem egységes. A megye Borovszky féle monográfiájában a valóságnak megfelelően Aldebrő déli végére helyezik. Ezt támasztja alá Aldebrő és Tófalu 1783. évi térképe, amely a várat egyértelműen Aldebrő déli végében ábrázolja.31

A vár romjait 171l-ben még látták, a XIX. század második felében azonban már csak egy halom és néhány kő maradt belőle. „Csalavár"-ként is említik, ezt a nevét a mellette egykor létező Csal falutól kapta. A falu első említése 1317-ből ismeretes, 1549 óta pusztává vált. 1701-ben Csalaváralja-puszta néven szerepelt. Aldebrő falu 1740-1743 között keletkezett az elpusztult Csalaváralja helyén. A régi Debrő falu ettől kezdve lett „Feldebrő". A vár maradványai a XVIII. században Aldebrőnek még a déli végében volt, szabad területen, a falu házai azóta teljesen körbefogták. A község össze is épült a délen hozzá csatlakozó Tófaluval. A vár helye mellett, tőle északra, ma a Vár utca ágazik el a Fő utcából kelet felé.

A vár helyének téves meghatározásával többször is találkozunk az irodalomban. Pásztor József a vár helyét egy kis hegykúpon jelölte meg, melynek magassága 131 m. Közelebbről nem jelölte meg ezt a helyet, de Soós Elemér ennek alapján Feldebrő nyugati oldalán említi a vár helyét, feltehetően csak térképi adatok segítségével. Ott valóban van egy 131 m magas domb, jelenleg temető. Kiss Gábor is ugyanitt jelöli a vár helyét.32

A temetődombon őskori várat is említenek,33 ennek azonban semmi nyoma a felszínen. Pásztor József sáncárkot, felvezető utat említ és szerinte nagy részét kőbánya pusztította el. Valószínű, hogy nem járt a debrői vár helyszínén és a Tamaszentmána-Várhegyet hozta tévesen kapcsolatba e várral.

1956 végén Galván Károly járt a vár maradványainál, pontosan meghatározta annak helyét. A vár eredetileg egy homokdombon állt, de ezt homokbányászattal kapcsolatban teljesen elhordták, helyén már csak egy nagy gödröt talált, részben vízzel borítva. A gödör nyugati oldalán a domb egy kis, 2,5 m magas részletét még látta. Itt 2. világháborús lövészárkokból gyűjtött XIV-XVI. századi cserepeket, köztük fenékbélyeges töredékeket. Ennél korábbi csak egy-két darab akadt, valamint cigányszegeket is talált. A leletek között nyolc darab lozicei eredetű díszkerámia töredéket is bevitt az egri múzeumba.34

A várnak ma már nyoma sincs. A Vár utcától délre a kertekben egy nagy mélyedés látható a vár helyén. A Vár utca egyik házának udvarán mutattak egy nagy faragott követ, amely állítólag a várdombról származik. Úgy tudják, sok követ is elhordták innen építkezésekhez.

 

 

1 DÉNES József 1985; 1990; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1992/a, b; DÉNES József-NOVÁKI Gyula 1995; NOVÁKI Gyula 1997.

2 DÉNES József-NOVÁKI Gyula 1995.

3 BARÁZ Csaba 1997.

4 A terepbejárásokat és felméréseket 1993-ban kezdtük el. A felméréseket és a rajzok szerkesztését Nováki Gyula készítette el a Sándorfi György által kidolgozott terepi módszerrel és számítógépes programmal. A terepmunkáknál segítségére volt Nováki Gyuláné (1993=Egerszalók-Maklyánvár, Szarvaskő vára, 1996=Ivád-Remete-tető, Pétervására-rk.templom, Tarnalelesz-Köbölvár, 1998=Szilaspogony-Kis-kő, I999=Atkár-Halomi-dűlő, 2000=Poroszló vára) és Вaráz Csaba (1997=Bükkszék-Pósvár, Bükkszenterzsébet-Nagy-kő, Maklár-Baglyas-domb, 1998=Szilas-pogony-Kis-kő, 1998-1999=Szilvásvárad-Kelemenszéke, 1999=Boconád-Alatka-puszta).

5 A tárgyalt terület azon váraival, amelyeket más közleményekben már bővebben ismertettek, itt most nem foglalkozunk (az őskorból=Novaj-Földvár, a középkorból Eger, Hatvan, Sirok, Szilvásvárad-Éleskő és Gerennavár, Szihalom-Földvár/Árpád-vár/).

25 CSÁNKI Dezső 1890. 52.

26 GERECZE Péter 1906. 367.

27 SOÓS Elemér 98, 101.

28 Heves vármegye (MOV) 21, 36, 235.

29 PÁSZTOR József 1929. 117.; 1933. 12, 66-69.

30 VOIT Pál in: Heves megye műemlékei 1. 478., 3. 657.; GERGELYFFY András uo. 2. 715.

31 Heves megye műemlékei 3. 905. kép.

 Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000. 

 

Eddig az idézet, vagyis a hivatalos álláspont a várral kapcsolatban. A fentebb említett dombvonulat valószínűleg elkerülte a kutatók figyelmét, pedig a Tógát elhelyezkedése a várhoz képest nagy valószínűséggel azt bizonyítja, hogy annak a védműve volt. A Tarna-patak duzzasztása révén érték el, hogy a környék elmocsarasodott, így megfelelő védelmet biztosított a támadókkal szemben.

 

Részletek HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE c. műből

Írta Szederkényi Nándor

II. kötet, harmadik fejezet

varmegye.jpg

I. Heves megye s közvetlen környékén, néhány havi béke s nyugalom állott be az 1528. év második felében. A közeledõ zivatar fellegei azonban Tarnowban egyrészrõl, másrészrõl Konstantin-ápolyban gyülekeztek. János király hivei élénk tevékenységet fejtettek ki itthon. Az ország különféle helyein, különösen, hol az országba hozott idegen katonák megfordultak, azok durva bánásmódja miatt, az elégedetlenség tüze kezdett kitörni. De az országon keresztül csapott testvér-háboru okozta sebek sem találtak gyógyírt, az uralomra jutott párt telhetetlen s fékezhetetlen zsarolásai s birtok konfiskátióiban. A hűtlenség s felségsértés bűnében marasztaltak, Lengyelország határai felé gyülekeztek, hol megtalálták harczkész vezéreiket is. Láttuk fentebb Heves megyében, Tamás püspök hivei jutalmaztatását, a konfiskált birtokok adományozásával.


II. De egy kedvezõ körülmény is fennforgott a féktelen adományozás kihasználására. A mohácsi vész folytán, sok birtok gazda nélkül maradt s esett a fiskus kezébe. Igy az ország egyik legnagyobb birtokosa, a Tisza mentén és felvidéken, a hires Pálóczy Antal zempléni fõispán elestével, több megyében fekvõ birtoka, egyenes örökös hiányában kinálkozott hálás versenytárgyul, úgy az ellen-királyok mint párthiveik részére. Perényi Péter, a János király által kinevezett erdélyi vajda, Heves megyében Debrõvára. s járulékos községeinek birtokosa, Ferdinand seregének sikeres elõhaladása után, czélszerübbnek látta János királytól Ferdinandhoz átállaní; - s hüsége bizonyságául a koronát Ferdinand megkoronázására Budára hozta; minek dijául, a koronázás után, nyomban megkapta a Pálóczy javakra a donationális levelet Ferdinandtól, melynek egy részét különben is már, minden levél nélkül, még a mult évben; akkor még János király pártfogása mellett erõhatalommal elfoglalta. A Perényi család nem régi birtokos volt Heves megyében. Péter atyja Imre; kinek második neje Kanizsay Dorottya volt, - mert Imre fiai Péter és a mohácsi csatában szintén elesett Ferencz, elsõ neje Báthory Borbálától, származtak, - 1518-ban szerezte meg Debrõvárát, Debrõ; Tófalu, Kaál, Csal falukkal és a gyöngyösi birtokrésszel, akkori urától bélteki Drágffy Jánostól, maga s két fia Péter és Ferencz részére 8000 arany ftért, magszakadásig. 1)

Ez ellen Rozgonyi István tiltakozott ugyan akkor, ki még 1403-ban szerzett jogigény alapján magának követelte Debrõvárát; de mag nélkül halván el, a kereset teljesen elaludt. 2)

 

Huszonötödik fejezet.


. . .
A Jászberényben történt eset jellemzõ példát nyujt erre. Jászberény már régen kiszemeltetett a törökök által, hogy ott erõsséget emeljenek. Azon törekedtek tehát, hogy azt hatalmukba keritsék. Jászberény Egervárához tartozott magyar részrõl, török részrõl a hatvani sandzsák alatt állott. Török földesura azonban Pesten lakott. Mint hódolt területen, a census beszedésére azon gyakorIat állott fenn, hogy a város birája teljesitette ezt, s ugy a magyar, mint török hatóságnak egyformán átszolgáltatta. Nem volt tehát oka sem egyik sem másik félnek arra, hogy Jászberényben ezek kezelésére tisztet tartson, és igy az eddigi eljárást megváltoztassa.

A török földesúr most arra határozta el magát, hogy kezelõ tisztül egy subasit küld Jászberénybe, a nélkül hogy errõl a magyar hatóságot értesitette volna. Ezen egyoldalu eljárás egyenesen a fegyverszüneti megállapodásba ütközött, melyet sulyosbitott még azon körülmény, hogy az ide rendelt subasi, sulyosabb beszámitásu viszszaéléseket követett el, nemcsak sanyargatta a jobbágyokat, hanem nõket és gyermekeket rabolt el, és lakásán 4 ily nõ és több gyermek találtatott. A jászberényiek között nagy felindulást keltett ez, a subasi meggyilkoltatott. A török földesur 3000 frt vérdijat zsarolt ezért rajtok, és mint a béke megzavarásának ténye tüntettetett fel az eset általa. 4) A jászbérényi erõsség tervezete mellett, Egerhez közelebb, Debrõ régi vára helyén emelendõ török erõsségrõl is szólott a. hir. Debrõ régi vára egy mocsár közepén szigetként kiemelkedõ dombon állott. Most már csak romjai voltak még meg. A várhoz csak egy keskeny hosszú töltésen át lehetett eljutni, mely több hiddal volt megszakasztva. 5) Azonban e tervezetek mind ez ideig csak a bizonytalan hirkörben maradtak.

 

Eddig az idézet.

 

Ez utóbbi idézet szerint Debrőn két várnak kellett lennie. Ezek egyike, a „Debrő régi vára”, a Csali- (Csala-) vár  a mai Aldebrő déli - Tófaluhoz közeli - részén állott. Ezen a részen torkollik a Kígyós patak a Tarnába (amely ma már csak vízfolyás, a verpeléti halastó létezése óta). Az 1773-as katonai térképen a két Tarna-meder szigetként fogja közre a két falut, s közötte a Cseli-várat. A török kiűzése után a jelentőségét vesztett vár a betelepített lakosok számára építőanyagul szolgált. A lassan eltűnő vár után megmaradó mocsár is később már csak akadályt jelentett a földművelésnél, ezért a XIX.–XX. századforduló tájékán lecsapolták. Ekkor keletkezett a mai egyenes Kígyós-patakmeder a Tarna-torkolattal. A várnak sajnos teljesen nyomaveszett, (ahogyan a korábbi idézet is írja: kitermelték), így emlékét hivatalosan ma már csak egy utcanév (Vár u.) és egy élelmiszerüzlet (Vár ABC) őrzi. De a helyi nyelv még mindig Várhídnak nevezi a közelében található Kígyós patakon átívelő hidat.

A másik vár helyére vonatkozóan csak feltevés van. Dr. Dénes József neves várkutató sejtése, hogy az Abák korai (XI.- XII. század) vára, amely a feldebrői templommal egykorú, a Temető-domb északi részén lehetett.

 Az idézetből az is világosan kiderül, hogy a vár körül tó volt. Ezek után felmerül a kérdés, vajon Tófalu a nevét valóban a „tótok által lakott falu”-ról kapta?  Az igaz, hogy az 1352-es oklevélben Tóthfalu alakban fordul elő, de ezek az oklevelek többnyire latin nyelven íródtak. Így például Debrő latinul Debrew, Verpelét latinul Verpeléth, Csal falu neve Chal és Chyal alakban is előfordul. Ezeket valószínűleg nem helybeliek írták (talán akkor még nem is volt írástudó helybeli). Az akkori Magyarország területén igen sok Tóthfalu létezett, így hát ez az adóösszeírók és pecsétkészítők számára ez egy szokásos névhasználatot jelentett. A fent említett Tógát dűlőnév a köznyelvben kevés híján máig fenn tudott maradni, hasonlóképpen a Várhíd nevéhez.

Az egyébként tiszteletre méltó tót néptörzsnek a jelenlétét ezen a területen semmi sem bizonyítja olyan mértékben, amely indokolná a falu róluk való elnevezését. A tótok sajátos életviteléből, életformájából nem maradt fenn semmi emlék – sem tárgyi – sem nyelvi vonatkozásban. (pl.mint Kisnánán, Markazon,…)

Ugyanakkor tudjuk, hogy amikor 1352-ben Tóthfalu-ként írták le a falu nevét, létezett egy tó a falu közvetlen közelében, és mindmáig fennmaradt – ha nem is sértetlenül - a tó gátja.

A fentebb említett I. katonai felmérés térképen – melyen Tóthfalu-ként olvasható a település neve (9. ábra) - az is látszik, hogy készítői magyar nyelvismerettel csak hiányosan rendelkezhettek, mert több objektum nevét németül írták. Ezzel szemben a II. katonai felmérés térképén (1819-1869) már Tófalu szerepel, és III. katonai felmérés (1869-1887) szintén Tófalu nevet használ településnévként.

kat2tofalu.jpg

 

 

 kat3tofalu.jpg

 

A térképekkel kapcsolatban - mint érdekesség – megfigyelhető, hogy a fő közlekedési út akkor még déli irányból a Szent-János szobornál érte el a falut, a Hangácson (Széchenyi út) keresztül vezetve, annak folytatásaként, a mai Várhídtól keletre levő hídon hagyta el a falut. Ezt követően egy „S”- kanyarral torkollott Aldebrő községbe. Feltételezhetően Aldebrőn a mai Vár utca volt a híd folytatása.

 

A falu elnevezéssel kapcsolatos fenti véleményt látszik alátámasztani a Heves megye földrajzi nevei: A Füzesabonyi járás – című könyv 31. oldaláról kiollózott szövegtöredék is:

(Forrás : books.google.hu/books)

 foldrajzi-nevek.jpg foldrajzi-nevek2.jpg

  É-i része és a jelenlegi templom, és innen nyert a falu Tófalu nevet”. A mai adat közlők is     ezt mondják. P. szerint: „A Tama. ágai a Csali várnál tavat képezhettek, mert Tófalu            helysége  .  .  . 

 

Idézet az1783 és 1785 között készült katonai leírásból.

TÓFALU.  Aldebrő 1/4, Pusztaszikszó 3, Kerecsend 2 1/4 órajárásra van. A templom a csárdával együtt szilárd épület. A Tarna patak megkerüli a falut. Egyik ága nyugat felé folyik, partja 6-8 láb mély. A keleti ág azonban nagyon sekély, de mocsaras meder  miatt a jelzett kőhídon kívül mégsem lehet átkelni rajta. Erdői közepes törzsű tölgyesek, itt-ott cserjékkel vegyesen. A rétek szárazak. Az országút a többi úttal együtt  csak esős időben mocsaras egy kicsit, az agyagos talaj miatt. A települést a nyugat felé levő szőlődomb uralja. Az itt található gát lezárja a völgyet, arra az esetre, ha az út és a víz által keresztülvágott rész megtelne.

 

Végül egy idézet a Pesti Frigyes által szerkesztett Heves vármegye helynévtárából

 pesty.jpg

 pesty2.jpg

Tófalu

1. Tófalu község fekszik a Ferró szigeti első délvonaltól799 számítva a keleti hosszúság 37°54'30" alatt, és az északi szélesség 47°46'50" alatt Heves és K[ülső]-Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] vármegyékben, a Tarnai főszolgabírói járásban. E járás nevét az ezen járáson északról dél felé végig és Tófalu nyugati oldalán szinte végig, egészen a kertek alatt folyó Tarna folyótól nyerte.

Tófalu tartozik az egri érseki egyházmegyéhez, az egri törvényszékhez, a kápolnai római katolikus anyaegyházhoz, lelkészdéhez, mint fiókegyház. Élő szóbeli hagyomány szerint a legrégibb időkben bírta Aspremont nevü úri család, utóbb herceg Grassalkovich, kinek levéltárában régi hiteles okmány reményelhető Tófalu eredetéről és egyéb körülményeiről. Utóbb bírta Tófalut Uhlmann, legújabban a méltóságos gróf Károlyi György őexcellenciája, debrői uradalmához tartozik, és most is őexcellenciája az egyház védnöke. Tófalu határos keletről a méltóságos gróf Károlyi György úr őexcellenciája Honvéd halmi pusztájával, az utolsó pedig a Pázmándi puszta800 és kerecsendi határral, délről a kápolnai, nyugatról a balpüspöki801 és vécsi határral, északról az al- és feldebrői határral. Honvéd halom az 1849-ik évben nyerte nevét az itt táborozott, csatázott és elesett honvédektől.802

2. Tófalu község helybeli jegyzőkönyvi, egyházi névtári, anyakönyvi, telekkönyvi, törvényszéki, valóságos és egyedüli neve Tófalu. Tófalunak más igaz neve soha nem volt, most sincs.

  3. Tófalu legkorábban említtetik 1733-ban, a most is felmutatható kápolnai legrégibb anyakönyvben. A méltóságos gróf Eszterházy Károly néhai egri püspök úr őkegyelmessége 1767-ik évi június 10-én tett egyházi látogatásában Tófalu ügyében ezt olvassuk:   „In   filiale Tófalu  datur  ecclesia  pervetusta, nescitur quo anno et per  quem  erecta,  ruinae  proxima,  in honorem Sanctissi mae Trinitatis."803    Tehát már 1767-ben élő legvénebb emberek sem

 

________________________________________

799, A topográfiai térképek szelvényezésénél 1949-ben Magyarországon is áttértek a ferrói kezdő meridiánról a greenwichi kezdő meridiánra. - STEGENA L. 1983. 147.

 800, Pázmánd elpusztult falura lásd Demjén leírását.

 801 Balpüspöki községet 1473-ban említik először Balpyspeky néven. - KOVÁCS B. 1991. 31. - Az elpusztult település Aldebrő és kis területen Vécs határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 209.

 802, Az 1849. február 26-27-i kápolnai csata eseményei e területen is zajlottak. Az elesett honvédeket itt temették el. - CSIFFÁRY G. 1985. 97.

 803, A legutolsó szó olvashatatlan. Fordítása magyarul: Tófaluhoz filiaként tartozik egy igen régi templom, nem tudni mikor és ki építette, romos az állapota, s a Szentháromság tiszteletére szentelték. - Az eredeti egyházlátogatási jegyzőkönyvben a kápolnai anyaegyházhoz filiaként tartozó tófalui templomról van szó, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek. - SOÓS I. 1985. 228.

emlékeztek a tófalui omladozó templom építése idejére és építőjére. Tágas tér nyílik itt a szabados vélekedésre, hogy meddig állhat fönn egy templom oly kegyelet és gondviselés mellett, milyet vallásos és tehetős őseink tanúsítottak az urak urának legszentebb házához.804 

4. Tófalu honnan népesíttetett, tudtunkra nem bizonyos, hanem a legbizonyosabb, hogy nyelvére és nemzetiségére, jellemére, házi szokásaira, öltözetére, termetére, testi és lelki tulajdonaira nézve kezdettől fogva tősgyökeres magyar, ezt bizonyítják mind a határ részeinek, mind az életben lévő legrégibb családok tiszta magyar nevei, például: Nagy, Molnár, Szabó, Farkas, Szögedi, Fehér, Varga, Gyetvai, Pocsai, minthogy e pórnép neveit meg szokta tartani és büszke is ős, eredeti nevére.

5. Herceg Grassalkovich Antal úr költségén nem tudjuk mikor építtetett a most is épségben álló templom,805 homlokzatával és tornyával kelet elé néz, ezen templom déli oldala tövében nyugat felé a szőlőhegyig nyúlik egy tógát nevü 15-20 öles szélességű, 4 öles magas földhányás, ez gátolta régente a Tarna folyón és Kígyós patakon lefolyó vizet, ott, ahol most Tófalu északi része és felső rétjei vannak, egy tó volt, ennek gátja volt a most is látható ún. tógát, ezen tógátat a kertek alatt elvágatta valamelyik régi földesúr vagy a tekintetes vármegye, vagy a víz szakította keresztül, hitelesen nem mutathatjuk ki, de az bizonyos, élő helyszíni látható emlék, hogy a tógát keresztül szakíttatott, az addig fenntartott víz lefolyt a tó kiszáradt, a tó déli emeltebb részén Tófalu éjszaki része és jelenleg álló ép temploma építtetett, innen nyerte e község Tófalu nevezetet.

6. Tófalu jelenlegi belsőtelki részei a következők: az északról dél felé nyúló két sor ház neve Hangács, most is élő emberek emlegetik, hogy valódi neve volt volna hangyás, ezen utca éjkeleti részén állott valaha egy templom, alapköveiben most is meg-megakadt az eke és a kapa. Hangács monda szerint régibb a falu többi részénél, és ismét a monda szerint római katolika anyaszentegyház is volt. Hangács és a falu fő része között éjkeletről délnyugat felé kanyarogva folydogál a Kígyós nevü patak. E patak két partjára a falu alsó vége felé épittetve van egy malom, a keleti part felé négykerekű, gabonaőrlésre, a nyugati parton átellenben kétkerekű, kendertörésre használtatik, a malom méltóságos gróf Károlyi György úr őexcellenciájának tulajdona. Tófalu 2-ik része Gele, a malomtól délkelet felé. 3-ik része az alvég, a malomtól délnyugat felé. 4-ik része a Szög, a malomtól nyugat felé.

_________________________________

804, A települést legelőször 1352-ben említi oklevél Thotfalw néven. - KOVÁCS B. 1991. 200. - A lakosok nemzetiségére utaló Tótfaluból keletkezett a község neve úgy, hogy az előtagba a tót népnév helyett az állóvíz jelentésű tó főnevet értették bele. - KISS L. 1978. 649.

805, A XVIII. század első felében épített templom 1886-ban villámcsapás következtében leégett, s helyette újat építettek. - BOROVSZKY S. 1909. 86.

5-ik része a falu-derék, a malomtól észak felé, éppen átellenben pár köziileg a Hangácscsal. 6-ik része a fölvég az említett tógáton túl észak felé. Mint említettük, éppen a tógát északi tövében áll a mostani templom. Tófalu lakosai összesen 1418, ezek nemzetiségre nézve mind magyarok, ezek között vallására nézve 18 izraelita, többi mind római katolikus. (1862. évi egri érseki megyei névtár.) Az egész községben van 200 ló, 200 db szarvasmarha és 200 db sertés.

7. Tófalu határa 41 egész telekből és 102 egész zsellérségből áll. 1848-i úrbériség eltörléséből és a méltóságos gróf Károlyi György úr őexcellenciája kegyelméből Tófalu birtoka 1610 katasztrális hold szántó, 165 hold rétek és kertek, 51 hold szőlő és 493 hold legelőből áll.

A tófalusi határrészek nevei és elnevezésének okai: 1. Belső telek, vagyis belső telep. 2. Kenderföld, kender terem benne. 3. Malom alja, a malmon alól van. 4. Irtás, irtogatni kellett. 5. Tarna, a Tarna mellett van. 6. Petés alja. 7. Petés part. 8. Burkus berek, nem tudjuk miért. 9. Fekete közép. 10. Fekete felső, földjeik feketék. 11. Újhegy, új szőlőültetmény. 12. Középső hegy, középen van. 13. Rétoldali hegy, a rétoldalon van. 14. Csapás, marhajárás. 15. Kisnyilas, a rét kicsiny, nyilat húztak reá, hogy miképp osszák el. 16. Várrét, az aldebrői földvár alatti rét. 17. Felső kertek, a falu felső végén lévő kertek. 18. Csukás, azelőtt tó volt, és sok csuka volt benne. 19. Pásztorrét, itt szabadon kaszálgatott több évig egy tehenész pásztor. 20. Korcsos, rossz, terméketlen köves föld. 21. Tutuska, igen gödrös volt. 22. Nagy fertő, terjedelmes mocsár. 23. Homok, homokos. 24. Bibicz fertő, vizenyős hely, melyen a bíbicek szeretnek tanyázni. 25. Galagonyás, galagonyát termő hely. 26. Kígyós, sok kígyó volt itt, míg víz bővebben volt. 27. Csali lapos, ingoványos, süppedékes, szép füvekkel borított hely volt, azt gondolja az ember, hogy keresztül lehet menni rajta, pedig ha megkísértette, belesüllyed, jelenleg szántóföld. 28. Rókalyuk, sok róka tanyája volt. 29. Egri út, az egri úttól. 30. Posta út, mellette nyúlik a kassai országút. 31. Árnyék, e helyen nagyobb mint másutt az árnyék. 32. Vágás, erdő volt. 33. Bekken legelő, benne egy vízálló hely, gödrös és partos. 34. Deserta. Tófalunak fő terményei: vörösbor, debrőihez hasonló, búza, tengeri és dohány, ez utóbbi az álladalom  részére termeltetik a Debrői gyenge sárga név alatt.

A határban van három fő vízállóhely, éspedig: Nagy és Kis fertő, Bekkentó, azon kívül több apróbb, mint Bibicz fertő, Csordás fertő és ér, de a múlt évi rendkívüli időjárásban mind kiszáradtak.806 

Kelt Tófaluban, május hó 8-án 1864. 

                                                            Vilcsik Márton bíró

                                                           Jezierski László községi jegyző

 

 _____________________________________

806 Tófalu földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 29-35. lapokon. Onnan  kimaradtak a Pesty-féle gyűjtés helynevei közül: Bekkentó, Csordás fertő, Csordás ér.

 

A Tógátnak napjainkban az árvizek esetén még mindig hasznos funkciója van, hiszen a Kígyós becsatlakozásánál a medréből rendszeresen kilépő Tarna vizét ez fogja fel, védve a falu déli részét.

    arviz.jpg

A fenti képen futballpálya látható a 2010-es árvíz idején. A háttérben a fenyvessel borított Tógát.

 

 

Tófalu, 2008/2014

                                                                                                                                                                                             szerkesztette és papírra vetette: a szerző

                                                                                                         

Készült 1 példányban.

 

 Irodalomjegyzék:

Tarnai Mária Tófalu történelméről írt szakdolgozata, mely megjelent a Tófalu község kalendáriumában.

Kelemen József: Második Tarna menti kalendárium

Pásztor Bt. Tarna-völgyi barangolás (DVD)

Nováki Gyula - Baráz Csaba  ŐSKORI ÉS KÖZÉPKORI ERŐDÍTETT TELEPEK, VÁRAK HEVES MEGYE MÁTRÁN KÍVÜLI TERÜLETÉN megjelent Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000.

Az EGRI VÁR HÍRADÓJÁ-nak 1962. évi decemberi száma

Szederkényi Nándor: HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE

 

Csalavár – üvegfestményen. Ahogyan Királyné Michel Szilvia azt elképzelte.

                        festmeny.jpg

 Forrás: http://www.uvegfestmeny.hu/michel-csalavar_2004.JPG

( A festménynek nincs köze a történelmi várhoz.)

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 9
Heti: 37
Havi: 365
Össz.: 38 575

Látogatottság növelés
Oldal: TÓTFALU vagy TÓFALU ?
Tófalu őslakói - © 2008 - 2024 - tofalu.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »